Először majdnem azt írtam címnek hogy "ünnepre hangolva", de rájöttem, ez nagyon nem állna helyt. A napok csak szaladtak télies időjárással, plusz újból és újból felbukkanó nyűgjeimmel (volt ugye torokfájás, nátha, fejfájás, mandulagyulladás, fülfájás, szemgyulladás, nem-múló-mandulagyulladás miatti gyógyszerezés, aztán herpesz, újbóli mandulafájás, vérvétel..), nagypéntek délutánra lettem hivatalosan gyógyultnak minősítve.
Úgyhogy nagyon direktben készülés nem is volt, kivéve az ötletgyűjtést a kreatívkodásokra. Az ovis délutánt követően néhányszor rákérdeztem Rékánál hogy van-e kedve ezt vagy azt alkotni, de nem volt, úgyhogy hagytuk. Nem is voltam jól mindig.
Kalácsot azonban rendeltem időben, nagypénteken vettük át. Nem volt kicsi, majdnem két kilós. És nagyon finom. Nagypéntekre kértem, így Nagyszombaton reggel már vajas kalácsot ettünk és habos kakaót ittunk (a böjt jegyében).
Balázs jó előre megvette a csülköt, ami ott illatozott a kamrában, segítve a ráhangolódást :-)
Közben szomszédoktól, látogatóktól kaptunk gyönyörű asztaldíszeket, és én is minden nap kiraktam egy-két díszt a tavalyiak vagy régebbiek közül, valamint elhoztuk Vp-ből a guriga csibét és nyuszit is, amit ErzsiMama készített tavaly Rékának. Lassanként mégiscsak egész húsvéti lett a hangulat.
Az oviban szerdán ünnepeltek, mert a tanítási szünet miatt csütörtökön és pénteken már kevesen mentek, így összevont csoportokba verődtek. Szerdán sokat mesélt Réka a rengeteg labdáról amit a nyuszi hozott, Ők csak egy-egy kindertojást kaptak egy kis hajtogatott papírtartóban, viszont készítettek egy kis díszt a húsvétfára (vagy bárhová) - csibéset. Amikor Réci elkészült vele, Zsuzsa néni állítólag azt mondta neki hogy "a popóját fogja meg és úgy vigye oda" (gondolom a ragasztás miatt), hát ez annyira tetszett Rékának hogy máig emlegeti.
Megtanulták az oviban - biztosan a fiúk miatt- a Zöld erdőben jártam kezdetű locsolóverset, illetve egy másik kis aranyosat:
Befejeztük a keddi alkotásokat is (illetve a fejdíszt már csak összetűztem, nem volt kedve Récinek tovább csinosítani):
Szombaton a nyuszisimogatás után nagyon lelkes lett Réka, így a tojásfát is Ő díszítette...
Este pedig nagy részt vett ki a sütemény elkészítésében. Direkt miatta kókuszos tekercset készítettem. Nem abban bíztam hogy megeszi, hanem abban hogy ilyen ügyesen elkészíti. Apával együtt darálták a kekszet, és velem méricskélt...a gyúrásban nem vett részt, érdekes korábban is amikor kókuszos golyót készítettem, ezt a masszát nem gyúrta, valahogy nincs hozzá bizodalma. Annál inkább a kóstoláshoz :-). A sodrás viszont nagyon tetszett neki, a közelébe sem engedett, és a kókusz szórás is igen jó mókának bizonyult.
Az est fénypontja számára a tojásfestés volt. Amikor korábban említettem hgoy van-e kedve tojásfestéshez, először lelkesedett, állatkertből hazaérve azt mondta hogy mégsem akar, aztán a mozzanat előtt derült fény arra hogy Ő azt gondolja, úgy festünk tojást mint tavaly: azaz vízfestékkel papírtojást vagy filccel fatojást..
Így aztán különösen felvillanyozta a valódi tojásfestés folyamata.
Az elejétől a végéig aktívan részt vett (az elején kicsit túl aktívan is), és vállalta hogy az összes pirosat Ő festi majd.
Roppantmód büszke arra hogy az Övéi lettek a legszebb színes tojások. Lehet is, mert tényleg. A zöldek egyáltalán nem akartak sikerülni, a lilák is foltosak lettek. Bezzeg a pirosak! :-)
Szerintem nem érheti szó a házunk elejét abból a szempontból hogy a lányainkat nem készítjük fel eléggé a locsolóvárásra. Egy-két mozzanat erejéig ugyanis Zselykét is bevontuk. Popósétáltatás közben Balázzsal együtt odajöttek kotnyeleskedni :-):
Liza Mamáéktól kaptuk a két jófej fehércsoki-bárányt, Erzsi Mama pedig lufiból készítette ezt a két tyúkot (az oviba is csinált, és további különlegesség hogy a virág-díszítést az ovisai alkották). Szóval egész délután kotlottak a tyúkok, ki is keltek kiscsibék, akik aztán összebarátkoztak a bárányokkal és együtt kalandoztak. A bárányfeleséget pedig kórházba is szállítottuk lábának eltörése miatt :-)
Este felajánlottam Bubunak egy kis festegetést. Hátsó szándékom volt vele, be is jött :-). Mivel festhetett akármit, benne volt a tenyérfestésben is. Sőt, az enyémet is bemázolta.
Így születtek meg mégis az idei húsvéti alkotásaink:
Közben szomszédoktól, látogatóktól kaptunk gyönyörű asztaldíszeket, és én is minden nap kiraktam egy-két díszt a tavalyiak vagy régebbiek közül, valamint elhoztuk Vp-ből a guriga csibét és nyuszit is, amit ErzsiMama készített tavaly Rékának. Lassanként mégiscsak egész húsvéti lett a hangulat.
