Hajajj...állt nálunk a bál!

Ne tessék megijedni, semmi köznyelvbe épített rosszat jelentő dolog nem történt.
Szó szerint így volt ugyanis, ahogy a címben írtam!
Farsangoltunk.
Hármasban, bulizva, táncolva és énekelve, beöltözve, fánkot habzsolva. Nagyon jól sikerült Réci első maszkabálja :-))

Sokat készültem is rá, de ez inkább gondolatban volt sok, mert időm nem maradt rá. Még szerencse hogy Anyósom hozott az ablakra bohócokat, én meg már egy hete készítettem - nagyon apránként -  a fali dekor feliratot és az ottani bohócfigurákat. Tegnap este pedig sietve tüllszoknyát varrtam, cicafarkat- és füleket alkottam, és ma is férceltem hol egy szívecskét, hol egy nyuszifarkincát...

 Balázs is segített, kivágott egy (1!) betűt :-)), na jó, meg felrakta a már felfűzötteket, és hát az sem utolsó, hogy a buliban is benne volt.

Íme a mi kis tündérkénk - ahogy látom, majd' mindegyik fényképen komoly ábrázatot vett fel, pedig nagyon élvezte minden percét a bulinak. Azt gondolom, hogy szerinte egy tündérnek komolynak kell lennie, mert varázsolni hebrencsként nem lehet :)):

 Anyát nyuszivá varázsolta a pálcájával (jajj de élvezte a csiribít, egész délután azt kellett mondani, ő meg mutogatta):

..Apát pedig cicává (egyébként nagyot buliztunk: először a Maszkabál DVD-re - mi másra?! - aztán pedig nenét (értsd: zenét) kért a kis drága. Pörögtünk-forogtunk, volt ám hejehujavigalom, és lett is finom fánk a jutalom :)

 Idén debütáltam először ugyanis nemcsak nyusziként, hanem fánksütő asszonyságként is. Na azért a szalagos fánkkal még nem mertem próbálkozni...kellett a sikerélmény. Ami ezzel az irtófinom és nagyonegyszerű túrófánkkal meg is érkezett. Mindenki sokat tüntetett el belőle a bendőjében :)
Az ünnepi teríték sem maradhatott el: bohócos és lufis szalvétákkal, szívószálas poharakkal, lekvárral és porcukorral, na meg az elmaradhatatlan bambival:):

Természetesen nem múlhat el farsang mondókák, dalok nélkül. Ide is rögzítek párat.

A Jancsi bohócot már egy-két hónapos kora óta mondom és mutogatom Rékának, nagy kedvenc:

"Jancsibohóc a nevem.
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén.
Szeretném, ha
szeretnél!
Velem nevetsz,
ha szeretsz.
Ha nem szeretsz,
elmehetsz."
(Gazdag Erzsi verse...és folytatása is lenne, de mi csak eddig mondjuk..)


Ringatón tanult népdal:

"Farsang három napjába
Nem vittél el a táncba.
Ha nem vittél el a táncba
Nem önthetsz meg húsvétra.
Elmúlt farsang, itt hagyott.
A lányoknak bút hagyott.
De én nékem nem hagyott,
Mert én mindig víg vagyok."

És egy Csoóri Sándor-vers (Farsangi kutyabál), ami már régóta a gyűjteményemben figyel, de még előttünk áll a megtanulása:

"De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsangnak napján
minden kutya
bálba gyalogolna,
nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha.
Komondor kényelmes,
lassú táncot ropna,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba."

Kétszer nem akartam ugyanazt, de azért mégis visszacsatolok, mivel a tavalyiakat idén is nagyon sokszor mondókáztuk és énekeltük, ezek az abszolút kedvenceink:
http://breitneradrienn.blogspot.com/2010/02/elmult-farsang-el-el.html

Szerelmes napok

A Valentin napot eddig minimálisan ünnepeltük meg. Van egy szív alakú gyertyám azt szoktam a téli, kerámiából készült 'mézeskalács házikó' mellé tenni, illetve egy magasabb, szívecskés mintázatú is, azt pedig az étkező ablakába.

Nemrég olvastam, hogy február 13-a a Házasság Napja. Nevettünk egy jót Balázzsal hogy most már miket ki nem találnak. Végül mégis ezen címszóval mozdultunk ki itthonról kettecskén aznap, mert a szülei nálunk voltak, és vállalták Réka felügyeletét.
Mexikói étterembe mentünk....de nem is ez a lényeg, hanem hogy kreatívkodtam is az alkalomra, és cuki, szerelmes medvék kerültek az ablakokra :-)

Januári ablakdíszek

"Január, január

mindig hócsizmában jár;

jégbajusza, jégkabátja,

zúzmara a jó barátja.

Január, január

palotája nyitva áll:

Jégtükörű padlóján

korcsolyázik fiú, lány.

Áll a tánc, áll a bál,

kicsi szánkó csengve száll.

Meg nem áll tán tavaszig,

mindaddig, míg havazik."
(Gazdag Erzsébet) 

Sosem szerettem ezt a hónapot (gondolom nem vagyok egyedül:-)) . Hosszú, bezárt, rossz idős, rosszkedvű, tele betegséggel.

Idén viszont gyorsan túl voltunk rajta barát-babalátogatásokkal, zenebölcsivel, családlátogatással, bábszínházzal, a tavaszra emlékeztető időben sétákkal...és sok-sok játékkal.
+Azt hittem más lesz, de szívből örülök Kata babavárós boldogságának, első körben is sok ajándékot vettem neki, és állandóan az jár a fejemben, miben adhatnék tanácsot (nem kéretlenül..!) és mit írjak le neki, beszerzőhelyeket stb. Már vettem több olyan holmit is, amit születés után fogok odaadni, pedig még csak most 12 hetes, és azért rakosgatok is félre annak ellenére hogy ugye majd remélhetőleg nekünk is kelleni fognak megint..Szóval találkoztunk is és hosszú idő óta egy fesztelen délutánt töltöttünk együtt, és rengeteg mailt írtam (nemcsak neki, valahogy most összejött. Persze mindegyik tök hosszú volt..)
Hamar elröpült amiatt is, mert este később feküdt Bubu, egy órával kevesebb időm jutott napi átlagban mindenre. Sok-sok időt töltöttem a netet bambulva és az utóbbi időben felhalmozott lakberendezési újságokat lapozgatva. Néha jól összekavarodtam, de azért kezd sok dolog tisztulni bennem, mit hogyan szeretnék az új házban..túl nagy a választék..No, emiatt nemhogy hosszúnak és lassúnak éreztem ezt a hónapot, hanem inkább a sohasemmiresincsidőm feeling uralkodott felettem.

Rengeteg az intézni valóm, orvosokhoz kéne menni, sok kreatív terv van a fejemben is, meg hát az építkezéssel kapcsolatban is utána kell most már járni (két lábbal és nem a neten) több dolognak..ezek most még elmaradtak.
....
Ezt a bejegyzést meg már január közepén elkezdtem írni, főleg a sétákról és az ablakon a Télapót-rénszarvast cserélő többféle pingvinről, jegesmedvéről szólt volna, de most már kezdi is aktualitását veszteni a téma. Amíg azonban nincs kreatív blogom, felrakom ide a képeket....és megosztom az örömömet, hogy a hónapban rengeteg-féle kartonpapírt, mozgószemet és egyebet be tudtam szerezni. Sablonokat gyűjtök és alkotok ezerrel, bárcsak több időm jutna rá...szeretem. Az egészben pedig Réka szemének a csillogását imádom a legjobban és a lelkesedését, amint azonnal észreveszi - külön figyelem felhívás nélkül - hogy ki tűnt el, és ki bukkant fel..

  

  

Azért örülök hogy vége ennek a hónapnak...mert most már a farsangnak aztán a tavaszvárásnak nézhetünk elébe.