Busz

Van jó pár ötlet - zömmel nem saját, de ettől még kedvenc - amiket meg szeretnék valósítani, azaz elkészíteni. Ilyen volt ez a busz is.
Pár hete elkezdtem hozzá a kupakgyűjtögetést, és amikor végre időnk is volt, és kedvünk is mindkettőnknek, megcsináltuk.

Örülök nagyon,hogy Réka aktívan segített, bár az természetes, hogy most még a nagyját én csinálom. Mégis egy nagyon jó kis délutáni program. És nincs hozzá másra szükség, mint teás (vagy ha nagyobbat akarunk, tejes) dobozra, színes papírra, ceruzára, ragasztóra és kupakokra. Később (pláne kisfiúknak) tovább lehet fejleszteni hogy igazibb busz váljék belőle, de nekünk ez a (engem rabszállító kocsira emlékeztető) járgány is megfelelt. Már megvan az alapanyag a következőhöz is.

Hogyan csináltuk? Először is kezdődött a rendkívül fontos tevékenységgel, a kupakrendezgetéssel:

Majd együtt kivágtuk a színes papírokat (Réka imád vágni, ügyesen illeszti az ujját, de a jelenlegi ollónkkal még csak összezárni tudja, szétnyitáshoz segítség kell).

Megrajzoltuk az ablakokat és az utasokat. Rékának most nem volt kedve rajzoláshoz. Viszont Ő mondta meg, hogy hova, mi kerüljön. Kedvencem a lépcsőn felmenő ember volt, akinek az ölébe kisbabát kellett rajzolni. Pont az én rajztudásommal! :-))

A kartonpapírokat stifttel ragasztottuk, Réci is. A kerekeket pedig ragasztópisztollyal (ezt csak én természetesen), de ezt már nem volt türelme megvárni, már tologatta is a féloldalas buszt.

Aztán követelte a nyitható ajtót, az is került rá (a kidolgozására nem volt időm, mert a Hupikék Törpikéknek sietve el kellett utazniuk..)
 
 

Gesztenye Guszti és családja

Hétfőn este még volt egy bő félóránk a vacsoráig. Mit is csináljunk, amit majd - talán - könnyebben abba enged hagyni Réka mint a szerepjátékokat? - tettem fel magamnak a költői kérdést, aztán rögtön eszembe jutott a nagy csomag gesztenye az előszobában..
Nekiláttunk...
 Réka is aktívan segített, bár egy picit bosszantotta hogy nem tudja olyan mélyre dugni a pálcákat, mint én :-):

 Saját ötletekkel állt elő, pl. Ő mondta hogy a bábujának legyen haja! Ámuldoztam, mert persze ez nekem eszembe sem jutott volna...
 
 Apa közben begyújtott a kandallóba...
Réci arcokat rajzolt (inkább színezett.-)), aztán pedig az egyedi találmányú kesztyűvel gyűjtögetett:
 Apa kecskét készít:
 Gesztenye család balról jobbra: Gergő, Guszti és Anya, valamint a kutya:
 
 Bubukánk imádta rendezgetni a sok fogpiszkálót...aztán azt játszotta, hogy a fején keresztül hátul legurította a gesztenyéket:
A kecske oldalnézetből, és közben Anyának síró pici babája is lett:
  
Guszti és Gergő nagy foci bajnokságot tartott, gesztenye-kapukba lőhettek. Közben Gusztinak eltört a lába, jött a doktornő (GusztiAnya) és meggyógyítottta.
 Egyszóval nálunk is dúl a gesztenye-szezon. Főleg hogy tegnap - mindezektől függetlenül - megkapta a Kippkopp és Tipptopp könyvet a két gesztenyegyerekről. Egyébként még tegnap is bábozott valamit velük, nem is raktam el. Levélen is reptettük a figurákat.
Valamelyik este készítek majd sült gesztenyét, és kéne más gesztenyés ételeket is.
Ugyebár mindig gyűjtögetünk. Múlt héten valamelyik este már bejöttünk, de még az udvaron tevékenykedtünk, amikor ismét mehetnékje lett Rékának. Már csak rövidet engedtem...akkor történt, hogy a gyűjtésnek célja is lett.

Bár a terméseket és a virágokat elhagytuk (szerintem véletlenül kidobtam), a leveleket lepréseltük, és pár nap múlva nagy lelkesedéssel beragasztottuk.

 

Madáretetők

Amióta az egyik kézműves-ajándéktippes magazinban megláttuk a madáretetőt, azóta naphosszat azt kántálta, hogy csináljunk madáretetőt...igen...