Madáretetők

Amióta az egyik kézműves-ajándéktippes magazinban megláttuk a madáretetőt, azóta naphosszat azt kántálta, hogy csináljunk madáretetőt...igen ám, de nem álltak rendelkezésre a megfelelő eszközök. Csak hallgattam és hallgattam, és ígérgettem, míg hosszú napok elteltével végül mindent beszereztem (akciós akrillfestéket találtam, de a lábam jártam le a mű- és/vagy igazi bogyókért, és a háztetős tejesdobozért - ezért képes voltam Budaörsig utazni a nagyáruházba - szörnyülködtem hogy a közelben egy boltban sincs "normál" tej, csak a kupakos, pedig máskor azt szeretem..:-)..)
Aztán nekiláttunk a munkának. Végül kettő mellett döntöttünk, így egy lapos tetős és egy háztetős készült.
Ajtókat vágtunk ki, majd az alapozó festést tettünk rá. Az alapozó festés után következett a rendes, Réka úgy döntött, hogy az övé sárga lesz.

 A száradás ideje alatt érkeztek Papáék, és hoztak egy igazi, gyönyörűséges madáretetőt. Volt ám nagy öröm! Szemrevételezte, majd vödrébe pakolt a szintén Papáéktól kapott magokból (diót és napraforgómagot):

 Aztán pedig Apával együtt fúrtak rá lyukakat:

 Ahogy mostanság szokás, minden hozzánk látogatónak be kell mutatni a hiperszuper járgányt, így ebből a programból Erzsi Mama és Dezső Papa sem maradhattak ki :-):

Majd megkezdődött az "érdemi munka" (nagyon hideg volt egyébként):
Ezt a képet csak azért, mert meg tudnám zabálni ebben a szerkóban (főleg ahogyan még azt a vödröt is cipeli):

 Etető odapróbálása, beállítása:

 Pózolás a kamerának, majd a magok minőségi ellenőrzése:

 

 Etető ellátmányozása gondosan koncentrálva:

 

 A végén még egy kis rendezgetés, és az öröm:

Azóta is várjuk és várjuk a madarakat :-)
Olyannyira, hogy pár nap technikai szünet miatt - mivel a Művésznő alkotói válságba került, és nem volt kedve a kreatívkodáshoz - tegnap befejeztük a saját készítésű madáretetőket is.
Hurkapálcából tetőt ragasztottunk, azt befestettük, majd ablakokat festettünk/rajzoltunk rájuk és sűrű futónövényzetet. A bogyókat megint csak ragasztottuk:

  

A ragasztópisztollyal való ténykedés persze az én munkám, de a festésben-rajzolásban Réka is kivette a részét. Íme a végeredmény.

  

 A fényképezésnél Réka határozottan konstatálta, hogy "csúnya lett". :-))

No. Ellenkező állásponton ugyan nem vagyok, de a madaraknak úgysem ez számít! Abban maradtunk, hogy nekünk sem a külcsín, sokkal inkább a ténykedés öröme volt a fontos...

Levél a Mikulásnak

Már egy-két hete tart a készülődés mesékkel, beszélgetésekkel övezve. Most már dalokkal is...az oviban odáig voltak, hogy három Télapós dal közül kettőt tud Réka. Én meg ettől a ténytől lettem oda, hiszen én csak pár nappal a valódi várakozás alatt akartam énekelni ilyen dalokat. Amiből az következik, hogy Réka tavalyról emlékezett rájuk....(bár azóta kiderült hogy a kettőből egyet Apa nyáron szokott énekelgetni neki fürdés közben...igaz hogy azóta nem.*)

Múlt héten megálltunk a kedvenc virágboltunknál, ahova néha nyuszinézőbe is ellátogatunk. Most is így kezdtük, de aztán a valódi attrakciókat szemléltük: Mikulást a szánjával, rénszarvasokkal, Mikulást itt-ott, rénszarvast emitt és amott :-)

 

Még aznap délután megírtuk a levelet a Mikulásnak.
Piros kartonból hajtogattunk borítékot, majd megcímeztük. Réka mindenáron egy "szeretettel" matricát is ragasztani akart rá, bár Ő csak azt látta hogy virág van rajta. Aztán agyon-pecsételte :-).

 Nem maradhatott el a fehér "prémmel" való díszítés sem - egyszerűen muszáj hogy stílusosak legyünk..

Majd következett a gyönyörű, hóemberes lap megírása. Elsőként persze ebbe is egy kedves, Télapós-matrica került. Majd Réka diktálta, én írtam és rajzoltam...

Korábban, ha kérdezgettem, mit szeretne, mindig azt mondta, hogy csokit. Nem tudom kitől hallhatta, mert egyébként szerencsére egyáltalán nincs oda a csokiért. Ha néha kap, az is kevés, és ha elfogy, nem követeli a következőt..

Úgyhogy tulajdonképpen annyira nem is diktálás volt ez, hanem én húztam ki belőle ötleteket. Azért akadtak :-) Kért pl. sárga kisautót (már itt lapul egy narancs színű..,mi lesz így?:-), és egy tűzoltót (mi korábban mentőt vettünk erre az alkalomra, ajajj). A végén aláírta, nagyon helyes kis szignója van :-), majd bedobtuk a postaládába.

Másnapra a levélnek hűlt helye lett, így hát roppant mód izgulunk ám!
...
Most hogy a december beköszöntött, minden napra jut egy kis Mikulás-váró szertartás. Na persze a Mikulásos mesék és dalok mellett. Minden nap újabb dísz kerül pl. az ablakokra vagy az ajtókra (az egyiknél megállapította Réka, hogy "tiszetem, amitor ticsi vótam" - mert rugói vannak, amiket kihúzott tavaly. Ilyenekre mlékszik!),és minden nap ragasztunk matricát egy nagy papírra (aminek címe "Szívünk rég ide vár,Télapó gyere már!"). Erre annyira büszke, hogy még Bercinek is megmutatta:

 

*Tipikus Balázs. Rengeteget nevetek azon hogy nyáron a téli dalokhoz szottyan kedve, a karácsonyfa alatt pedig inkább énekelne pancsizós és napsütéses dalokat :-))