Délelőttre ugyanis Zita anyukájáék beszerveztek egy közeli játszóház programjára, amire eleinte nem nagyon akartam menni (minek-a-sok-ugyanabból, azaz Mikulásos-tapasztalatok alapon), de aztán addig győzködött, míg beadtam a derekam.(+volt egy kis lelkiismeret furdalásom is, mert már kétszer hívott abba a játszóházba, de sosem volt jó nekünk) Elképzeltük, ahogy Réci és Zitus nagy izgalomban és egyetértésben sütögetnek, majd játszanak, és ez jóleső érzéssel töltött el.
Sajnos azonban Zita lebetegedett (hányásos vírus), és én sem éreztem jól magam aznap. Arról nem is beszélve, hogy milyen bolond idő volt. Így ezt a programot jövő évre halasztottuk.
Sebaj, az itthoni mézeskalács sütés nem maradt el. Már szerdán elkészítettem a tésztát, ami a hűtőben pihenve várta hogy Apa nagy, erős kezei végre kinyújtsák, és apró, dolgos Bubu-kezek megformázzák.
 | |
| itt már majszol |
No persze azért kicsit én is besegítettem, hiszen rengeteget készítettünk, bő másfél órás program volt csak a kiszaggatás-sütögetés. Nagyokat mókáztunk közben, lett nagy rendetlenség is. Gyúrtunk sk figurákat,például hóembert, cicát, labdát, és hát a rengeteg formánkat is használtuk. Bubu kedvence a holdacska volt (mert az a jele az oviban) és a szív.Az enyém pedig a karácsonyfa és a maci :-)
Az előzetes terveket az is keresztül húzta hogy közben beköszöntött az este, és Réka alvásideje. Így a díszítést aznap már nem csináltuk meg.
Viszont Apával kettesben hozzáláttunk a mézeskalács házikó elkészítéséhez. Balázs volt a főépítész, én a segédmunkás. A díszítést pedig ketten követtük el. Szép lett! :-)
Másnap aztán befejeztük az abbamaradtakat. A főnökasszony gondosan kiválogatta és elrendezgette a süteményeket, néhányat minőségi ellenőrzés alá vetett.A cukormázzal jobbára Apa bíbelődött, elvétve díszítettünk egyet-egyet mi, lányok is.
Jelentem, azóta megszáradtak, gyönyörűek lettek, és a dobozokban várják a sorsukat :-)
Réka pedig imádja a kis házikót, egyetlen szívfájdalma hogy az ajtaja nem nyitható, így a lego-figurák nem tudnak ki-be közlekedni. De azt tudja, hogy az angyalok ide repülnek, és itt töltik az éjszakákat, várva a Karácsonyt.
A mézeskalács nap jól sikerült, a betegség (már csak az enyém) és a "rossz" idő ellenére is Ünnepre vagyunk hangolva.
