Busz

Van jó pár ötlet - zömmel nem saját, de ettől még kedvenc - amiket meg szeretnék valósítani, azaz elkészíteni. Ilyen volt ez a busz is.
Pár hete elkezdtem hozzá a kupakgyűjtögetést, és amikor végre időnk is volt, és kedvünk is mindkettőnknek, megcsináltuk.

Örülök nagyon,hogy Réka aktívan segített, bár az természetes, hogy most még a nagyját én csinálom. Mégis egy nagyon jó kis délutáni program. És nincs hozzá másra szükség, mint teás (vagy ha nagyobbat akarunk, tejes) dobozra, színes papírra, ceruzára, ragasztóra és kupakokra. Később (pláne kisfiúknak) tovább lehet fejleszteni hogy igazibb busz váljék belőle, de nekünk ez a (engem rabszállító kocsira emlékeztető) járgány is megfelelt. Már megvan az alapanyag a következőhöz is.

Hogyan csináltuk? Először is kezdődött a rendkívül fontos tevékenységgel, a kupakrendezgetéssel:

Majd együtt kivágtuk a színes papírokat (Réka imád vágni, ügyesen illeszti az ujját, de a jelenlegi ollónkkal még csak összezárni tudja, szétnyitáshoz segítség kell).

Megrajzoltuk az ablakokat és az utasokat. Rékának most nem volt kedve rajzoláshoz. Viszont Ő mondta meg, hogy hova, mi kerüljön. Kedvencem a lépcsőn felmenő ember volt, akinek az ölébe kisbabát kellett rajzolni. Pont az én rajztudásommal! :-))

A kartonpapírokat stifttel ragasztottuk, Réci is. A kerekeket pedig ragasztópisztollyal (ezt csak én természetesen), de ezt már nem volt türelme megvárni, már tologatta is a féloldalas buszt.

Aztán követelte a nyitható ajtót, az is került rá (a kidolgozására nem volt időm, mert a Hupikék Törpikéknek sietve el kellett utazniuk..)
 
 

Madáretetők

Amióta az egyik kézműves-ajándéktippes magazinban megláttuk a madáretetőt, azóta naphosszat azt kántálta, hogy csináljunk madáretetőt...igen...