Madárkák

 magam részéről egyre jobban imádom a madarakat.Nem tudom, miért, hiszen gyerekkoromban ha megkérdeztek volna, milyen állatot nem szeretek, egyértelműen általánosságban a madarakat jelöltem volna meg. Az elmúlt években azonban elkezdtek nagyon érdekelni. Ez az érdeklődés pedig egyre csak fokozódik, amióta Réka is megszületett.
Őt is érdeklik a csipogók.

Így tehát amikor kis tavaszi kreatívkodáson törtem a fejem, eszembe jutott egy pár évvel ezelőtt olvasott ötlet. Madárvarrás!

A szabásban Bubuka is segített. (Nehéz volt, mert nem állt rendelkezésre szabásminta). Míg varrtam, drukkolt (először varrtam cikkcakkal, és hát lehettek volna kövérebbek, begyesebbek is az elkészült egyedek), aztán meg büszkén rendezgette a "madarait", ide akasztotta, oda akasztotta, cipelte mindenhova, mígnem egyszer aztán elcsentem, hogy végső helyükre, a lépcsőház ablakában rájuk váró barkaágakra biggyeszthessem Őket.

 

Papírból is készítettünk virágokat díszítő madarakat. Csak kettőt, mert Réka nem volt hozzá jó passzban. A sablon kivágásában még aktívan részt vett, de aztán hevenyészve rajzolta a sablonokat körbe (pedig milyen jól megy ez neki). Innentől meg már nem érdekelte. Pedig ez neki való lenne, úgyhogy nem hagyom annyiban, és jövőre majd visszatérünk rá.