Június 3. vasárnapjára vezették be itthon (azaz múlt vasárnapra), amikor pont Veszprémben voltunk.
Igyekeztem előre készülni, először Bartos Erika egy versét próbáltam megtanítani Bubunak, aki lelkesen figyelt, de valahogy nem ragadt rá. És rám sem. Szóval rájöttem, hogy ez (még) nem nekünk való.
A következő ötlet pedig egy sk. ajándék volt. Végigpörgettem magamban, miket is akartam készíteni, és a guriga sárkányra esett a választásom. Tekintve hogy Apa egy igazi Páncélos Lovag, tekintve hogy még mindig megy a sárkányos sztori itthon, és tekintve hogy a Kabóciádé fesztiválon is Szent György és a sárkány meséje volt azon a hétvégén a nyitóelőadás....
Pénteken elmentünk Bubuval eszközöket beszerezni, sőt még a gurigák zöldre festését is végrehajtottuk.
A többi hozzávalót pedig elcsomagoltam. Vasárnap Réka pancsolgatott, és az idő is szorított, úgyhogy megbeszéltem vele hogy ezúttal én fejezem be az ajándékok elkészítését. Megígértettem vele, hogy senkinek egy szót se.
Aztán persze épp mielőtt ünnepeltünk volna, kifecsegte Apának a titkot :-)
Nem baj, úgysem volt nagy csinnadratta. Beraktam a lejátszóba a HJ: Apa figyelj rám CD-t, próbáltuk az első számot énekelni, amin Apa a koncerten úgy elérzékenyült anno. De nem bírtam, majdnem elbőgtem magam. Réka meg nem énekelte. Úgyhogy gyorsan átnyújtottuk az ajándékokat.
Szerintem örültek neki az Ünnepeltek.
És onnantól két napig mindenki a sárkányokkal játszott. Mert ez olyan, hogy ha belefújunk, "tüzet okádnak" :-)
