Hajajj...állt nálunk a bál!

Ne tessék megijedni, semmi köznyelvbe épített rosszat jelentő dolog nem történt.
Szó szerint így volt ugyanis, ahogy a címben írtam!
Farsangoltunk.
Hármasban, bulizva, táncolva és énekelve, beöltözve, fánkot habzsolva. Nagyon jól sikerült Réci első maszkabálja :-))

Sokat készültem is rá, de ez inkább gondolatban volt sok, mert időm nem maradt rá. Még szerencse hogy Anyósom hozott az ablakra bohócokat, én meg már egy hete készítettem - nagyon apránként -  a fali dekor feliratot és az ottani bohócfigurákat. Tegnap este pedig sietve tüllszoknyát varrtam, cicafarkat- és füleket alkottam, és ma is férceltem hol egy szívecskét, hol egy nyuszifarkincát...

 Balázs is segített, kivágott egy (1!) betűt :-)), na jó, meg felrakta a már felfűzötteket, és hát az sem utolsó, hogy a buliban is benne volt.

Íme a mi kis tündérkénk - ahogy látom, majd' mindegyik fényképen komoly ábrázatot vett fel, pedig nagyon élvezte minden percét a bulinak. Azt gondolom, hogy szerinte egy tündérnek komolynak kell lennie, mert varázsolni hebrencsként nem lehet :)):

 Anyát nyuszivá varázsolta a pálcájával (jajj de élvezte a csiribít, egész délután azt kellett mondani, ő meg mutogatta):

..Apát pedig cicává (egyébként nagyot buliztunk: először a Maszkabál DVD-re - mi másra?! - aztán pedig nenét (értsd: zenét) kért a kis drága. Pörögtünk-forogtunk, volt ám hejehujavigalom, és lett is finom fánk a jutalom :)

 Idén debütáltam először ugyanis nemcsak nyusziként, hanem fánksütő asszonyságként is. Na azért a szalagos fánkkal még nem mertem próbálkozni...kellett a sikerélmény. Ami ezzel az irtófinom és nagyonegyszerű túrófánkkal meg is érkezett. Mindenki sokat tüntetett el belőle a bendőjében :)
Az ünnepi teríték sem maradhatott el: bohócos és lufis szalvétákkal, szívószálas poharakkal, lekvárral és porcukorral, na meg az elmaradhatatlan bambival:):

Természetesen nem múlhat el farsang mondókák, dalok nélkül. Ide is rögzítek párat.

A Jancsi bohócot már egy-két hónapos kora óta mondom és mutogatom Rékának, nagy kedvenc:

"Jancsibohóc a nevem.
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén.
Szeretném, ha
szeretnél!
Velem nevetsz,
ha szeretsz.
Ha nem szeretsz,
elmehetsz."
(Gazdag Erzsi verse...és folytatása is lenne, de mi csak eddig mondjuk..)


Ringatón tanult népdal:

"Farsang három napjába
Nem vittél el a táncba.
Ha nem vittél el a táncba
Nem önthetsz meg húsvétra.
Elmúlt farsang, itt hagyott.
A lányoknak bút hagyott.
De én nékem nem hagyott,
Mert én mindig víg vagyok."

És egy Csoóri Sándor-vers (Farsangi kutyabál), ami már régóta a gyűjteményemben figyel, de még előttünk áll a megtanulása:

"De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsangnak napján
minden kutya
bálba gyalogolna,
nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha.
Komondor kényelmes,
lassú táncot ropna,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba."

Kétszer nem akartam ugyanazt, de azért mégis visszacsatolok, mivel a tavalyiakat idén is nagyon sokszor mondókáztuk és énekeltük, ezek az abszolút kedvenceink:
http://breitneradrienn.blogspot.com/2010/02/elmult-farsang-el-el.html